A szúnyogokról általában

Hazánkban több mint 50 szúnyogfaj honos. Ami közös bennük, hogy a nőstény szúnyogok alkalmanként gerinces állatok vérét szívják. A legtöbb szúnyogfajnak meghatározott táplálékpreferenciája van, több faj például a madarak vagy a kétéltűek vérét részesíti előnyben. A csípőszúnyogok csak egy kis csoportja vesz fel emberi vért. Vannak azonban olyan fajok is, amelyek emberi és állati vért egyaránt szívnak. A hím szúnyogok, de gyakran a nőstények is lágyszárú növények nedveit, elsősorban virágok nektárját fogyasztják, ebből fedezik energia- és folyadék szükségletüket.

A szúnyogok fejlődésmenete a következő: a szúnyog tojásaiból (petéiből) szúnyoglárvák kelnek ki, ehhez állóvízre van szükség. A lárvák a tenyészővízben fejlődnek, növekednek, majd bebábozódnak. A bábokból kikelnek a kifejlett szúnyogok, melyek képesek szaporodni. A megtermékenyített nőstény tojásait vagy a víz felszínére, vagy a víz közelébe, kiszáradó felszínekre helyezi el. A nőstény szúnyogok jelentősen több tojást tudnak lerakni, ha vért szívnak. A különböző fajok különböző élőhelyeken fordulnak elő. Folyók, tavak partján nyáron tömegével fordulhatnak elő a szúnyogok. Ugyanakkor a természetes vizektől távol is találkozhatunk velük. Ennek oka egyrészt az, hogy a szúnyogok terjedését a légmozgás segíti, a szél kilométerekre sodorhatja őket szaporodási helyüktől. Másrészt számos olyan szúnyogfaj van, amelyek lárvái a különböző tárgyakban, kisebb vízgyűjtő edényekben, de akár a keréknyomban megülő esővízben is fejlődnek. Ezek a szúnyogok az ország minden településén előfordulnak a tavaktól, folyóktól, mocsaraktól függetlenül. Városi környezetben rengeteg olyan tárgy van, amelyekben az összegyűlő esővíz lehetővé teszi a szúnyogok szaporodását. Otthont adhat nekik pl. a vízgyűjtő hordóban, virágcserép alatt, szétszórt hulladékban stb. összegyűlő esővíz. A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. Néhány deciliter vízből több száz szúnyog repülhet ki.

A szúnyogok elleni védekezésről

Miért fontos a szúnyogok elleni védekezés?

A csípőszúnyogok csípése egyrészt kellemetlen, másrészt, ami járványügyi és gazdasági szempontból fontosabb: betegségeket terjeszthet. A szúnyogok által terjesztett fertőzések az embereket és/vagy az állatokat is megbetegíthetik. A szúnyogok terjesztette betegségekről itt olvashat részletesebben: [https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugyi-es-infekciokontroll-foosztaly/141-lakossagi-tajekoztatok/altalanos-tajekoztatok/633-lakossagi-tajekoztato-a-szunyogok-elleni-vedekezesrol.html]

Ki végzi a szervezett szúnyogirtást Magyarországon?

A kezeléseket részben a települési önkormányzatok rendelhetik meg saját költségükre. Ezzel együtt az alkalmazott technológiát és a kezelés időzítését is az önkormányzat választja meg. A kezelések kivitelezői az önkormányzat által megbízott, vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, működési nyilvántartásba vett kártevőirtó vállalkozások. Fontos, hogy közvetlenül a szúnyogirtást megelőzően a szúnyogártalom mértékét minden esetben számszerűen, objektív módszerrel fel kell mérni, célszerűen a település több pontján is. A méréseket vagy a megbízott kivitelezők vagy külön, független szakértők végzik el. A méréseket dokumentálják és ez támasztja alá az irtás indokoltságát, valamint az irtás után hasonlóképpen elvégzett hatékonysági vizsgálatot. A települési önkormányzat a szúnyogártalom számszerű felmérése után saját döntése szerint elvégeztetheti (vagy lemondhatja) a szúnyog- és szúnyoglárva-irtást. Tehát ha azt szeretnénk, hogy településünkön legyen (vagy ne legyen) szúnyoggyérítés, akkor az önkormányzatnak jelezhetjük igényüket.

Fontos tudni, hogy annak érdekében, hogy országos szinten összehangoltan történjék a védekezés a szúnyogok ellen, a kezelések egy részét a központi szúnyoggyérítési program keretei között hajtják végre a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (rövidítve: BM OKF) irányításával, egy állami keretösszeg terhére. A BM OKF megbízott szakértők felmérései alapján határozza meg, hogy melyik településeken és mikor végezzék el a kezeléseket, annak érdekében, hogy a keretösszegből minél több helyszínen és időpontban, minél nagyobb társadalmi haszonnal lehessen beavatkozásokat végrehajtani. A katasztrófavédelem által koordinált országos szúnyoggyérítési program során a kezelések elsősorban jelentős szúnyogártalommal érintett területekre, azaz a Duna, a Tisza és mellékfolyóik, valamint a kiemelt turisztikai régiók (Balaton, Velencei-tó, stb.) vonzáskörzetére terjednek ki. A központi szúnyoggyérítési program részleteiről és programtervéről bővebben a BM OKF honlapján olvashat: https://www.katasztrofavedelem.hu/41/szunyoggyerites

Ártalmas-e a szúnyogirtás az emberekre és a környezetre nézve?

A biológiai szúnyoglárva-irtásban használt hatóanyag az emberre nézve ártalmatlan. Jellemzően az irtószerrel a lakosság nem is érintkezik, mert azt közvetlenül juttatják a vízbe, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. Az irtószer kiszórása is többnyire lakott területen kívül történik. A biológiai módszer során alkalmazott szer bármely napszakban kijuttatható, akár repülőről, akár autóról, csónakról, vagy háti permetezőből is. A módszer elhanyagolható környezetterheléssel jár, mert az irtószer hatóanyaga szinte kizárólag a csípőszúnyogok lárváira van hatással, a vízi élővilágot sem veszélyezteti.

A kémiai szúnyogirtásban használt úgynevezett piretroid típusú hatóanyagok a rovarok idegrendszerét károsítják, a csípőszúnyogokon kívül bizonyos más ízeltlábúakra és vízi szervezetekre nézve is ártalmasak, szabályos alkalmazásuk kiemelten fontos a környezetvédelmi szempontokra tekintettel. Emiatt a szúnyogirtás csak lakott területen, a felszíni vizektől meghatározott védőtávolság megtartásával hajtható végre. Továbbá, számos vonatkozó szabállyal: pl. az időjárási feltételeknek, a kijuttatás időpontjának korlátozásával, a kezelések indokoltságának kötelező mérésével igyekszünk biztosítani azt, hogy a szúnyogirtás a lehető legkisebb környezetkárosodást okozza. A ma használt irtószerek az engedélyezett koncentrációban, szabályszerű kijuttatás mellett nem jelentenek elfogadhatatlan kockázatot a lakosságra nézve. Annak érdekében, hogy a lakosság megtehesse a szükséges óvintézkedéseket és elkerülhesse a vegyszernek való kitettséget, előírásra került, hogy a kezelésekkel érintett területen a lakosságot a szúnyogirtást megelőzően értesíteni kell. A kémiai szúnyoggyérítés napnyugta és napkelte között zajlik. Az irtószert autóra szerelt permetezőgépekkel juttatják ki.

A lakosság értesítése a kezelést elrendelő, illetve a kezelt terület alapján illetékes települési önkormányzat feladata. Az értesítés történhet például nyomtatott, sugárzott vagy online kommunikáció útján, de törekedni kell arra, hogy a lakosság minél szélesebb körét elérje.

Az értesítés tartalmazza az alábbi információkat:

• a kezelés pontos időpontját,
• a kezelésben érintett település, településrész megjelölését,
• az irtószer és a kijuttatástechnológia nevét
• a lakosság részére javasolt intézkedéseket, az alábbiak szerint: "A szabadban tárolt gyermekjátékokat, élelmiszereket, evőeszközöket, a szabadban szárított ruhákat a kezelés napján javasolt összegyűjteni vagy letakarni. A kezelés idejére és az azt követő 1 órában javasolt az ablakokat, ajtókat zárva tartani és a külső levegőt bejuttató mesterséges szellőztető berendezéseket kikapcsolni. A kezelt területen termő zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztás vagy feldolgozás előtt ajánlott megmosni. A kezelést végző gépkocsi közvetlen közelében tartózkodni nem szabad. A szabadban, fedetlenül tárolt vízgyűjtő edényekben, a különböző tárgyakban megülő esővízben akár egy hét alatt is kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. A szúnyogirtó kezelés kiegészítéseként ajánlott, hogy az ingatlantulajdonosok szüntessék meg, rendszeresen ürítsék vagy takarják le az épületek körüli kisebb, pangó vízgyülemeket.”

A katasztrófavédelem által koordinált központi szúnyoggyérítés során a kezelések pontos helyét és idejét a katasztrófavédelem weboldalán hétfőként teszik közzé.

Mi biztosítja a szúnyogirtás minőségét?

A szúnyogirtás hatékonyságának alapja a hatóság által megvizsgált és engedélyezett irtószer, valamint a szabályszerűen elvégzett irtószer-kijuttatás. Ahogyan arra korábban utaltunk, a vonatkozó szabályozás előírja, hogy a szúnyogirtást megelőző indokoltsági- és az irtást követő hatékonysági méréseket végezze el és dokumentálja a kártevőirtó szolgáltató vagy egyéb szakértő cég. Leegyszerűsítve: a szúnyogirtás előtt megszámolják, hogy adott idő alatt hány szúnyog gyűjthető csapdával (vagy hány szúnyog próbálja megcsípni az embert) és a szúnyogirtás után megismétlik ezt a számolást, a két eredményt pedig összehasonlítják. Fontos tudni, hogy az irtást követően az elvárt hatékonyság minimum 80 %, mely azt jelenti, hogy a település területén továbbra is előfordulnak a szúnyogok, de lényegesen kisebb számban, mint a kezelést megelőzően. Szabályok vonatkoznak arra is, hogy a szolgáltatóknak milyen formában kell rögzítenie a szúnyogirtás körülményeit, hogy az a tevékenységet felügyelő hatóság által utólag is ellenőrizhető legyen. Amennyiben a szúnyogirtással kapcsolatban panaszunk merül fel, javasolt ezt először az önkormányzat felé jelezni, aki saját hatáskörben, vagy illetékesség hiánya esetén az illetékes népegészségügyi hatóság bevonásával megteszi a szükséges lépéseket.

Miért szükséges, hogy a lakosság is közreműködjön? 

Vannak olyan szúnyogfajok, amelyek kifejezetten emberközeli életmódot folytatnak, ezek lárvái a ház közelében lévő különböző tárgyakban megülő esővízben fejlődnek. Ilyen szúnyogok az ország minden településén előfordulnak a tavaktól, folyóktól, mocsaraktól függetlenül. A szúnyoglárvák számára alkalmas vízgyülemek többnyire magánterületen, kertekben, esetleg üzemi területeken találhatóak, ezért nincs lehetőség arra, hogy a kártevőirtók a szúnyoglárvákat célzottan elpusztíthassák. Bár a szervezett szúnyogirtás a kifejlett szúnyogok nagy részét elpusztítja, a szúnyoglárvákból kikelő rovarok akár napokon belül pótolhatják az elpusztított vérszívókat.

Fontos tudni, hogy az egyre inkább terjedőben lévő, inváziós szúnyogfajok (ázsiai tigrisszúnyog, ázsiai bozótszúnyog és koreai szúnyog) már a vizes élőhelyektől, tájegységtől függetlenül a legtöbb településen, városi környezetben jelen vannak és a lakosság által észlelt szúnyogártalomért egyre nagyobb mértékben felelősek. Ezeknek a szúnyogfajoknak a lárvái főképp a kisebb-nagyobb vizesedényekben, hulladékban, egyéb arra alkalmas eszközökben összegyűlő esővízben, például virágcserepek alatt álló vízben stb. fejlődnek. Ezen fajoknak az élettere kicsi, repülési távolságuk rövid (legfeljebb 100-200 méter), ezért leginkább a kifejlődési helyükön és annak közvetlen szomszédságában próbálnak táplálkozni és ott okoznak problémát.

A szúnyoglárvák tenyészőhelyeinek a megszüntetése nyújt megoldást a kis vízgyülemekben fejlődő szúnyogfajok ellen, ezt magánterületen a tulajdonos, a terület használója/kezelője tudja elvégezni. Ez különösebb anyagi ráfordítást és vegyszerhasználatot nem igényel, a környezetre nézve nem káros. Az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (ECDC) ajánlásai is a vízgyülemek felszámolását javasolják elsődleges módszerként. 

Mit tehet magánemberként, hogy kevesebb szúnyog legyen a környezetében? 

Nagyon fontos, hogy megszüntesse otthonában azokat a vízgyűjtőket, amelyek a szúnyogok szaporodását segítik. Ha környezetében észleli szúnyoglárvák fejlődését, hívja fel családtagjai, ismerősei figyelmét is a szúnyogok elleni védekezés fontosságára. 

• Az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát, gyermekjátékot, stb. úgy fordítsa, tárolja, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni.
• Az állatok itatóvizét ne csak utántöltse, hanem rendszeresen cserélje friss vízre.
• Az esővízgyűjtő hordót, víztárolót, stb. fedje le vagy sűrű hálóval takarja le. Gazdaboltokban és nagyobb áruházakban beszerezhetők a lakosság által, háztartásokban használható kémiai és biológiai szúnyoglárva-irtó szerek is. Ezek használati utasítását viszont már a megvásárlásuk előtt szükséges áttekinteni, mert nem mindegyik szer használható például a fogyasztásra termelt növények öntözésére.
• Az ereszcsatornát, vízelvezető árkot tartsa karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson.
• A takaróponyvát, mezőgazdasági fóliát, stb. olyan módon terítse le, hogy a víz ne álljon meg rajta.
• Ne hagyja, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon. A temetői virágvázát töltse fel apró kaviccsal, sóderral vagy homokkal és erre öntse a vizet.
• Ne tároljon a szabadban szétszórtan olyan hulladékot, pl. gumiabroncsot, stb. melyben a víz összegyűlhet.
• Több szúnyogfaj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett szúnyogok fagytól védett helyekre húzódnak be ősszel. A garázs, pince, akna, istálló stb. nyílászáróit tartsa zárva az őszi hónapokban, vagy szúnyoghálóval védje azokat. 
• A szúnyogok este aktívak, nappal a sűrű, árnyékot nyújtó növényzetben bújnak meg. A kertünk megfelelő gondozása, a fű lenyírása, lekaszálása is csökkenti a szúnyogok jelenlétét.

Mit tehet a munkahelyén, hogy kevesebb szúnyog legyen a környezetében?

Hazai tapasztalat, de nemzetközi kutatások szerint is, egyes iparágak kedveznek a szúnyogok terjedésének és elszaporodásának. Ilyenek többek között az autóalkatrésszel, autóbontással foglalkozó telephelyek, kertészetek, hulladéklerakók, de minden olyan munka, mely folyamán az esővíz felfogására szolgáló vagy alkalmas tárgyak vannak. A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. Néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet.
Ha a munkahelyén tapasztalja szúnyoglárvák fejlődését, hívja fel munkáltatója / munkatársai figyelmét arra, hogy a szúnyogok elleni védekezés jogszabályban előírt kötelezettség. 

Mire érdemes figyelni? 

• A szabadban tárolt hulladékban, gumiabroncsokban, karosszériaelemekben az esővíz összegyűlik. Ezeket fedett helyen kell tárolni, ha ez nem oldható meg, fóliával kell letakarni. Kertészetekben a locsoló edényekben és a virágládák alatt, cserepekben, megálló vizet hetente legalább egyszer ki kell önteni és újra cserélni. Úgy öntözzön, és a mezőgazdasági fóliát úgy terítse le, hogy ne képződjenek tócsák.
• A teherautók ponyváján az esővíz szúnyogtenyészőhelyeket képezhet. Ez a téli időszakban a jégtömbök kialakulása miatt veszélyes, de nyáron is érdemes a vizet leborítani a ponyváról, mert abban is szúnyoglárvák fejlődhetek, sőt „utazhatnak” új területekre.
• Az ipari medencékben, nyílt víztároló tartályokban szúnyoglárva-irtó szerrel lehet elpusztítani a szúnyoglárvákat. Amennyiben a munkahelyen ilyen, illetve hasonló berendezések előfordulnak, a hatékony védekezéshez javasolt kártevőirtó szakvállalkozó segítségét igénybe venni.
• Állattartó telepek épületeiben, istállóban, baromfiólban, stb. nagy számban fordulhatnak elő szúnyogok és más vérszívó rovarok, melyek az állatokat is megbetegíthetik. A fagymentes helyekre gyakran húzódnak be a kártevők, hogy a telet átvészeljék. Az általános és rendszeres kártevőirtás mellett az épületek nyílászáróit védje szúnyoghálóval. 

Hogyan kerüljük el a szúnyogcsípéseket?

Ha szabadban tartózkodik és a szúnyogok nagy számban vannak jelen, használjon a bőrre kenhető, fújható rovarriasztó szereket. Viseljen hosszú szárú / hosszú ujjú ruházatot, hogy csökkentse a csípésnek kitett bőrfelületet. A szabadban pl. teraszon füstképző un. szúnyogirtó „spirált” illetve a lámpaolajat használhat, melynek riasztó hatása van a szúnyogokra nézve.
Zárt térben a legfontosabb a nyílászárók felszerelése szúnyoghálóval, mely biztos, hosszú távú és vegyszermentes megoldás. Ha szúnyogok jutottak a lakásba, szúnyogirtó párologtatóval, vagy aeroszollal pusztíthatjuk el őket. 

A Magyarországon felhasználható irtószerek listája és jóváhagyott használati utasításuk megtekinthető az Irtószerek Kereshető Adatbázisában: https://ika.nngyk.gov.hu/

Milyen bőrre kenhető/fújható szúnyogriasztó szert használjak és hogyan? 

Minden forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező riasztószer hatásossága bizonyított. A címkén fel van tüntetve a hatástartam, de ez irányadó érték, függ a felvitt mennyiségtől és a hőmérséklettől. A hatóanyag párolgása és az izzadás miatt érdemes a riasztószert időnként újra felvinni a bőrre, ha ezt a készítmény utasításai nem tiltják.

A riasztószert mindig a használati utasítás szerint alkalmazza! Csak szabadban használja, ha már nincs rá szükség, mossa le. Csak a szúnyogcsípésnek kitett bőrfelületeket kezelje. Vannak olyan készítmények, melyeket csak naponta 1 vagy 2 alkalommal ajánlott használni és olyan riasztószerek is előfordulnak, melyeket kisgyermekeken nem szabad alkalmazni. Tartsa be a címkén található előírásokat!

A szúnyogriasztó szerek a kezelt bőrfelületet védik. A riasztó hatású karkötők, pántok stb. hatásossága nem bizonyított, ezért ezeket nem ajánljuk.

A Magyarországon felhasználható riasztószerek listája és jóváhagyott használati utasításuk megtekinthető az Irtószerek Kereshető Adatbázisában: https://ika.nngyk.gov.hu/

A lakosság is közreműködhet a szúnyogokkal kapcsolatos kutatásokban! Hogyan?

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem egy, a lakosság tudományos közreműködését lehetővé tevő, úgynevezett citizen science program keretében számít az érdeklődők segítségére. A program elsődleges célja a hazánkban újonnan megjelenő, inváziós csípőszúnyogok észlelése és terjedésük nyomon követése, másodsorban a hazai csípőszúnyogfaunáról történő adatgyűjtés és a fajok elterjedését, szaporodását, aktivitását befolyásoló ökológiai tényezők feltárása.

A programban a szúnyogokról készített fotók beküldésével, vagy elfogott szúnyogok beküldésével bárki részt vehet. Minden beküldött minta és fénykép hasznos információval szolgál a szakértők számára. A programról és a mintaküldés menetéről szóló tudnivalókért kérjük, látogasson el a https://szunyogmonitor.hu/oldalra.