A MIKOTOXINOK olyan vegyületek, melyeket különböző penészgombák termelnek. A penészgombák nagy alkalmazkodóképességük következtében bárhol előfordulhatnak a természetben, illetve mesterséges környezetben is. Létfolyamataik fenntartásához különböző vegyületeket állítanak elő, melyek egy része hasznos vegyület (pl.: antibiotikum), míg számos közülük káros egészséghatással bír. Ez utóbbiak a mikotoxinok, melyek között vannak vese- és májkárosítók, sejt-, illetve idegmérgek, rákkeltő hatású vegyületek, illetve hormonháztartást zavaró vegyületek. Egyesek mutagén és immunszuppresszív biológiai hatásokat válthatnak ki. Jelenleg több, mint 400 mikotoxint ismerünk, melyek közülük kevesebb, mint 20 toxin rendelkezik kiemelkedő humán- és állategészségügyi jelentőséggel. Ezek közül a legfontosabbak az aflatoxinok, az ochratoxin A, a fumonizinek (pl.: fumonizin B1), a trichotecének (pl.: deoxynivaleon), valamint a zearalenon. E vegyületeket főként az Aspergillus, Penicillium és Fusarium gombanemzetség tagjai termelik.

E gombák leggyakrabban gabonaféléken, főként búzán, rozson és kukoricán találhatóak meg. A penészgombák részben már a termőterületen (szántóföldi penészek), részben pedig a tárolás során fertőzhetik a növényeket. Mivel a mikotoxinok legnagyobb mennyiségben a héjuktól, magburkuktól meg nem fosztott gabonákban találhatók, főként a teljes kiőrlésű kenyérfélékben, péktermékekben, müzlikben, gabonapelyhekben, tésztákban fordulhatnak elő jelentősebb mennyiségben. Emellett megtalálhatóak gyümölcs alapú italokban, sörben, kávéban és számos kedvelt nassolnivalóban (pl.: aszalt gyümölcsök, dió, mogyoró, pisztácia, mandula).  Mivel e vegyületek nagyon ellenállóak különböző környezeti hatásokkal szemben (pl.: hőhatás), ezért a különböző élelmiszer feldolgozási eljárásokkal szemben is ellenállóak. Fogyasztásuk esetén felhalmozódhatnak a szervezetben. Az Európai Unióban a mikotoxinok élelmiszerekben való maximális koncentrációjára vonatkozóan szabályozás van életben. A különböző élelmiszerekben megengedett koncentrációk hatása azonban összeadódhat a szervezetben, és a becslések szerint a kisgyermekek és a serdülők körében az étrendi bevitel gyakran meghaladja az eltűrhető napi bevitelt.

A veszélyeztetett korcsoportokba (0-5 éves korosztály, 70 év fölöttiek) tartozó személyeknek, kismamáknak, illetve különböző az immunrendszert is gyengítő krónikus betegségben szenvedőknek érdemes odafigyelni, hogy ellenőrzött forrásból származó gabonaféléket fogyasszanak. Fejlődésben lévő kisiskolásoknak, fiataloknak sem tanácsos túlzásba vinni a teljes kiőrlésű péktermékek, müzlik fogyasztását.

Abban az esetben, ha a tárolt élelmiszereinken megjelenik a penész, az élelmiszert azonnal csomagoljuk be és távolítsuk el lakásunkból. Szigorúan kerülendő az élelmiszer „megmentése” a látható penészgomba eltávolításával, a gomba apró, láthatatlan fonalaival ekkorra már az egész terméket behálózta. Fontos megemlíteni, hogy a mikotoxint esetlegesen termelő penészgombák nem csak élelmiszereinkben, hanem akár otthonainkban is előfordulhatnak. Számos esetben találkozhatunk penészgombákkal épületek belső falain, fürdőszobáinkban, illetve különböző háztartási vizes berendezéseinkben egyaránt. E gombák által termelt mikotoxinok többnyire csak elhanyagolható mennyiségben jutnak a levegőbe, és legtöbb esetben nem okoznak jelentős egészségkockázatot. Azonban a mikotoxinok mellett egyéb illékony szerves vegyületeket is termelhetnek a penészgombák, melyek koncentrációja a zárt térben feldúsulhat és légúti irritációt okozhatnak. További kockázatot jelent, hogy egy-egy gombatelep akár több milliárd allergén spórát termel és bocsájt ki a levegőbe. E gombaspórák allergiát, súlyosabb esetben asztmát okozhatnak. 

E veszélyek elkerülése érdekében mindig oda kell figyelni a belsőtéri penészgombák megjelenésére, a megjelenés okaira (pl.: beázás, túlzottan magas belsőtéri páratartalom), továbbá szakszerű eltávolítására, mely súlyosabb esetekben szakember segítségét igényli.

Melléklet(ek):

Dokumentum neve	sorrend	Dátum
A penészgombák és mikotoxinok.jpg		2019-07-15